Ennek ugyan szombat reggel, amikor újra munkába mentünk meg volt a hátránya… viszont miután a szombati program nagyon jó volt, mégis ébren lehetett maradni. Kivételesen együtt programoztak mind a szellemi, mind a testi fogyatékosok: csörgőlabdázni mentünk. Aki nem ismeri, annak annyit, hogy ez egy a paraolimpián is szereplő sport a vakok és gyengénlátók számára, de bárki játszhatja letakarva a szemét. Így játszottunk mi is, és az ember nem is gondolná milyen fárasztó, de nagyon jó.
Azalatt, míg mi dolgoztunk, megérkezett Anna is Pestről, illetve leginkább Barcelonából és így már teljessé vált a hétvégi csapat. A vendégeknek köszönhetően ezen a délután egy nagy közös főzés és kajálás végeztével, végre mi is eljutottunk az egyik itteni természeti látnivalóhoz (Juslibol), amire, mint huzamosabb ideig itt élők, eddig egyedül nem voltunk képesek.
Aztán este(?) az osztrák lány búcsúbulija és vasárnap végre valahára szinte ki is aludtam magam. Délután/estére kiürült a lakás, azaz csak kiürült volna, ha a franciák nem keverik össze a buszjegyük napját. Mindesetre nagyon jó hétvége volt.
