EPILEPSZIA

Pár hete szerdán, egészség órán az elsősegéllyel foglalkoztunk (a szervezet babáját szerintem a SOTE is megirigyelné). Nagyon jól telt a dolog, aztán múlt héten úgy döntöttek a srácok, hogy vizsgáztatnak, lássuk mit is tud ez a gyerek a medicináról: valamiért szinte minden nap valaki bemutatott egy epilipsziás rohamot.
Első alkalommal mindenki úgy nézett rám, mintha attól, hogy van egy orvosi diplomám, kézrátétellel meg tudnám állítani a rohamot, amitől a gyerek felkel és jár. De miután az epilepszia nagyjából ilyen is, így ha nem is rá, de feje alá raktam a kezem, hogy ne vagdossa be a padlóba, a tömeget kiküldtem, a körülötte lévő székeket, asztalokat eltoltam és bár a főnökök akarták hívni a mentőt, lebeszéltem őket. Aztán a gyerek abbahagyta, kimerült, aludt egyet és jöttek a szülei. Aztán a második alkalommal már nem tudtam lebeszélni őket a mentőről (harmadszorra megint igen), mert a gyerek jobban görcsölt, a szája habzott, meg hasonló ilyenkor normális dolgok, úgyhogy megérkezett egy 5 fős (IGEN 5) mentőcsapat, de addigra már itt is minden rendben volt. Amúgy érdekességként leírom, hogy azért máshol sem tökéletes minden: a mentők harmadik hívásra vették fel a telefont…