Megint "nettelen" vagyok mar időtlen idők óta és valamiért a koordinátorom nem akarja ezt az ügyet előremozdítani. Így mindig az történik, hogy valami világmegváltó gondolatom, de mielőtt megírnám, elfelejtem. Ebből néha arra következtetek, hogy mégse volt a sok gondolat közül mindegyik világmegváltó?! Amúgy valakiknek már régóta nem válaszolok, és ez szintén a net miatt van. Bocs.
Múlt hétfő óta járok intenzív nyelvtanfolyamra, az egyetemre. Szerencsém van, mert a legkisebb csoportba kerültem. Szám szerint a negyedik a hat csoportból és bár én vagyok a legrosszabb a csoportban, azért örültem, hogy ennyi tanulás után bejutottam ide. Nagyon durva tempóban rohanunk át az anyagon, múlt héten meg volt az összes múlt idő, meg jelen. Ezen a héten és jövő héten a jövő, a feltételes mód, subjunctivo, ami a halál- legalább is nekem és felszólító mód. Aztán vége is a kurzusnak. Az is mázli, hogy csupa más országbeliek vagyunk. Főleg egy ír sráccal, meg egy angol és egy holland lánnyal vagyunk jóban. 3 óra minden nap, 1 óra nyelvtan, 1 óra linguisztika (így írják?), akár mit is jelentsen, és 1 óra beszélgetősdi. A beszélgetős nénit csak a pletykák, a szerelem, a horoszkóp és a közmondások érdeklik, és annyira nincs tekintettel rá, hogy lehet, hogy még a közmondásokon kívül is azért akadna 1-2 folt a spanyol szókincsemben…
Amúgy elég fárasztó, mert azért persze minden nap dolgozunk délelőtt(előtte még általában elmegyek a konditerembe is, de az szerencsére 5 percre van), aztán haza, majd kaja , leckeírás a kurzusra és 5-re már megyünk is. Persze 8 körül, amikor vége van már annyira nem fog az agyam. 9 mire hazaérünk, majd kaja és vége a napnal. Még szerencse, hogy nincs netem különben azt hova préselném be…
Adéu, Catalunya!
15 éve
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése