Amikor jöttem haza a munkából állított meg először egy pár TVs, hogy feltehetnének-e pár kérdést a Zaragozáról. Mondtam persze, csak lehet, nem fogom érteni, de ez nem zavarta őket. Aztán mikor már beszélgettünk esett le, hogy valójában a Real Zaragoza fociklubról csacsogunk és nekem a múlt heti Teneriffe elleni 3:0-s győzelmet kéne elemeznem. Nade, szerencsére pár hete voltunk pont a szellemi fogyatékosokkal Zaragoza meccsen, úgyhogy azért annyira képben voltam, hogy most volt edzőváltás, de azért összességében elég hülyének tűnhettem.
Este pedig kijött a testi fogyatékosok táncórájára az aragón TV, de Anabell lestoppolta a lehetőséget, úgyhogy itt nem tündökölhetek tánctudásommal, amit a helyiek nyilván bánnának, ha tudnák, hogy miről maradnak le.
Amúgy visszatérve az általam látott meccsre, nem volt sokkal magasabb színvonalú, mint az NB1, de talán ez annak köszönhető, hogy a Zaragoza az utolsó és az utolsóelőttiekkel játszott… De a hangulat nagyon jó volt és még az eső is pont kivárta, hogy vége legyen a meccsnek.
(Szerencsére tanulva legutóbbi hencegésemből, most nem dicsekedtem el senkinek, hogy megyek Primera Division meccsre, hátha valami nagyon gyenge csapattal játszunk, és valóban. Ugyanis a múltkor nagy büszkén újságoltam, hogy micsoda mázli ingyenjegyet kaptam a Zaragoza-Real Madridra, az egyetlen szépséghiba az volt, hogy az öregfiúk játszottak…)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése